Mackie Doyle igyekszik úgy élni az életét, mint mindenki más Gentry tökéletes kisvárosában: gondtalanul, boldogan, és egyezményes hallgatásban arról, hogy miért nem történik ebben a városkában soha semmilyen szerencsétlenség. Pedig lenne miről beszélni.
Mackie-nek is van egy sötét titka. Ő egy elcserélt, tizenhat évvel ezelőtt hagyták ott egy igazi kisbaba helyett a bölcsőben. Most azonban a város alatt élő lények visszavárják, neki pedig döntenie kell arról, hogy hová akar tartozni. Egy hónappal ezelőtt még őt sem érdekelték a titkok, a normális, emberi élet reményében el is küldte volna a lényeket. Most azonban, hogy feltűnt a színen a furcsa, szép és megbántott lány, Tate, már túl sok minden forog kockán. Mackie úgy érzi, meg kell tudnia, hogy miért él az emberek között, és hogy képes lesz-e valaha is arra, hogy valóban közéjük tartozzon…

Pár éve az egyik barátnőmmel, Zsófival a könyvesbolt polcai között nézelődtünk, amikor a kezünkbe akadt ez a gyönyörűség. Gyorsan el is olvastuk a fülszöveget, és annyira elnyerte a tetszésünket, hogy elhatároztuk, elolvassuk. Aztán, amikor egy másik alkalommal sor került a könyvvásárlásra, valahogy mégsem ezt vettem meg. Milyen jól tettem....

A történet:
Vigyázat, spoiler veszély!

Gentry kisvárosában vagyunk, ahol elvileg sosem történik semmi, minden békés, de az emberek mégis félnek valamitől. Vagy valamiktől. Kiderül, hogy a rettegett "lények" a föld alatt élnek, és két csoportra oszlottak: a jókra és a rosszakra. A rosszak hét évente gyerekeket áldoznak fel azért, hogy a város (és ők) tovább működhessen(ek), és az áldozatok helyére mindig az ő fajtájukból raknak egyet a bölcsőbe, tehát elcserélik. Na már most, főhősünk is egy ilyen "szörny" vagy nem is tudom igazán, hogy mindek nevezzem, hiszen a könyvben sem derült ki soha, hogy mik is ők valójában. A lényeg a lényeg, most Mackie (főhős) egyik iskolatársának húgát cserélik el azért, hogy feláldozhassák, és ahogy a cselekmény folyik, a srác beleszeret a kislány nővérébe, és végül magát a kislányt is megmenti a gonosz úrnőtől. Ennyi.
Spoiler veszély vége
Most igazából elmondtam az egész történetet. Az a baj, hogy az utolsó pár fejezetig szinte semmi sem történt benne, lapos volt. De még a csattanó sem érte el a kívánt hatást, így úgy gondolom, hogy én ezt a könyvet soha többé nem szeretném elolvasni, ugyanis még számos olyan könyv van, amit a kezembe szeretnék venni, és ennek ezen a listán már nincs többé helye. :(

A főbb szereplőkről:
Mackie: nem nagyon lopta be magát a szívembe, idegesített, hogy szinte csak arról szólt az egész, hogy ő mennyire rosszul van, ha fémhez ér, vagy ha megérzi a vér szagát.
Tate: az a baj, hogy nem nagyon tudok a szereplőkről beszélni, mert nincsenek valami jól kidolgozva. A főszereplőn kívül a többiek hátteréről nem derül ki semmi, így szerintem ezt a részt inkább át is ugrom, térjünk át a kedvenc idézetekre.

Kedvenc idézet(ek):
Nincs....

Konklúzió:
Sajnálom, ha valakit kicsit kiábrándítottam ezzel az értékeléssel, de szerintem egyszeri olvasásra elmegy, csak ne adjátok fel, tartsatok ki a végéig, mert ott lesz a legtöbb esemény.

Pontozás:

5/3 pont

A folytatás:

Tudtommal nincs.