A halloween �si  ke lta hagyom�nyokb�l kialakult �nnep, amit els�sorban az ang olsz �sz orsz�gokban tartanak meg okt�ber 31. �jszak�j�n, b�r m�ra m�r az eg�sz vil�gon elterjedt.

Az �nnep �se a pog�ny kelta bo szork�nyok, k�s�r t et ek �s egy�b sze l leme k  �nnepe a sa mh ain volt okt�ber 31-�n, amely egy kelta hal�listen, a dr ui d�k  is tene Crom  Crua ch   kultusz�ban gy�kerezik.

A Halloween �nnepben id�vel �sszemos�dott a r�mai Pomona, a gy�m�lcsf�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe �s a Parentalia, a holtak tisztelet�nek sz�nt nap, a Lemuralia �nnep, ami a r�mai vall�sban olyan �nnep volt, amelynek sor�n az �kori r�maiak �rd�g�z�si r�tusokat hajtottak v�gre, hogy ki�zz�k a halottak rosszakarat� �s f�lelmetes szellemeit a h�zaikb�l, valamint a pog�ny kelta samhain �nnep, amit okt�ber 31-�n tartottak, amit �k az ��v utols� napj�nak is tekintettek. A druid�k hite szerint a szellemek, azok k�z�l is ink�bb a gonoszak, ilyenkor l�togattak fel az �l� emberekhez az alvil�gb�l.

�rorsz�gban okt�ber 31. �jszak�ja a mindenszentek �jszak�ja All Hallow's Eve nevet kapta. November els� napja volt a kereszt�ny �nnepnap a mindenszentek napja All Saints' Day vagy All Hallow's Day.

A bel�lr�l vil�g�t� t�kl�mp�s lett az id�k folyam�n Halloween legfontosabb kell�ke illetve tradicion�lis szimb�luma. A faragott s�t�t�k el�sz�r az arat�si id�nyhez kapcsol�dott j�val azel�tt, hogy a Halloween jelk�p�v� v�lt volna az Egyes�lt �llamokban.

A kiv�jt t�kl�mp�s angol elnevez�se „Jack O'Lantern, azaz L�mp�s Jack” vagy „carved pumpkin”.

Az eg�sz angolsz�sz vil�gban a Halloween a gyerekek �nnepe is. El�est�j�n partikat rendeznek mindenfel�, �s sokan jelmezekbe �lt�zve r�gi, babon�s szok�sok feleleven�t�s�vel, b�v�szked�ssel, t�rsasj�t�kokkal m�latj�k az id�t. Az amerikai �nnepen a gyermekek �dess�g�rt h�zt�l-h�zig k�rbej�r� szok�s�nak eredete az �rorsz�gi �haz�ba ny�lik vissza, nagy val�sz�n�s�ggel az �r, angol �s sk�t bev�ndorl�k hozt�k magukkal, �s honos�tott�k meg az Egyes�lt �llamokban.